m4r1c 2007.08.14. 19:56

zsinor

    Hosszas unszolásra, rövid töprengés után (1-2 hét) elszántam magam.
Eröt veszek magamon, beirok ide jól. Ekkor jött az elsö gond... mit kéne pötyögni ezen a gombokkal teli lapos izén. Na nagyon nem estem kétségbe, hisz ez nem pornooldal amit a legtöbben néznek, csak egy szárnyait bontogató kis blogocska (jóvan Piit tedd el szépen azt a magnumot), esetleg ha teliraknánk pucér nönemü lények képeivel... De mivel ezt nem tesszük (ugye nem?), marad az emberi gondolatok megosztása.
 

    Ebben pedig odakarcolunk bátran, hisz mig egy fecske nem csinál nyarat, a nyár se fecskét.   
    Ma sárkányreptetéses, mozduljunk ki otthonrol nap volt. Mily fura érzés. A napsütés melengeti a böröd, szellö borzolja hajad, a gondolataid szabadon szállnak. Eme szállásból néha mélyzuhanás lesz, felborzolva a táj képét. Lehet egyáltalán a tájat borzolni? Kezdetben  öseink probálkoztak vele, több kevesebb sikerrel. Ebböl megszületett a borzalom. De a csoringer neandervölgyinek ez volt elég, feltalálta a -nönemü ösembert hajánál fogva barlangba behuzos- játékot, és e találmány utjára inditotta a szaporodást. Sokan lettünk gyerekek, csak nézzetek szét a világban; ez mind a barlang miatt alakult igy. Ráadásul e lények nem érték be ennyivel, szorakozás nevü dolgot követeltek. Az elsö reketyésért folyó harc közben, döbbenten tapasztalták, a botok és a husángok ritmikusan fejhez történö érintése egyfajta örömérzetet kelt bennük- mármint a szurkoló tábor tagjaiban. S lön a zene. Nem véletlen hivják agysmirglinek szüleink azt az mp3at amit épp hallgatunk. Remek dolog. Ha táncolsz, vagy csak sörözés közben szól, mindig megmozgatja lelked. Ugyanakkor káros mellékhatások is léphetnek fel. Ezt ugy hivjuk nosztalgia. Sokan éreztük már, "ez de jó kis zene volt, hány éves is?". Ekkor belénk nyilal a felismerés. Évek teltek el, észre sem vettük. Történelem már. Ezzel együtt mi is öregedtünk. De ne keseredjünk el, ez az élet rendje. A nagy "K" betüs élet rendje, melyre probáltak nevelni, felkésziteni tanáraink, (kiket akkor utáltunk a sok lecke miatt) ezért igy utolag hálát is rebeghetünk. De még ök se tudták mi vár ránk. Fogalmuk se volt mi zajlik a "való világban", hiába is nézték a tv-ben.
     Szóval, a sárkány repült a szélben. Egyre feljebb, szabadon. Csak követtem a tekintetemmel, és irigyeltem. Tudat nélkül létezik. Röptét egy másik létforma vezérli, ennek ellenére azt teszi, mely célból készült. Repül. És pont.
     Velünk ellentétben (kik addig röhögtünk a fönök viccén, mig kiderült az a mai feladat), nincs más döntése. Bezzeg mi, homo szápienszek. Azt se tudjuk mi célból készültünk. Rendben, a 42 sokaknak választ jelent, de öszintén, ki érné be csupán ennyivel? Fura fajta a mienk. Képesek különbözö jeleket lenyomni a billentyüzet nevü dolgon, ugynevezett betük segitségével továbbitani gondolataikat más fajtársaknak. Eme fajtársak pedig megfejtik a betük által hordozott információt. Bezzeg a sárkány nem foglalkozik ilyen hiába való idötöltéssel. Meghuzták a jobboldali zsinort, jobbra megyek.

Nekünk ki huzza meg a zsinort?

A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr68140053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.