Közeledik augsztus 20-a, olyan jeles dátumokkal, mint a magyar államalapítás, a győri Rábca- híd áthelyezése, Slobodan Milosevic születésnapja, vagy éppen mostani írásomba vágó, Milosevic megszületése mellett talán legfájdalmasabb: ezen a napon, 1969-ben volt együtt utoljára stúdióban a négy Beatle,II. John Paul, George, Ringo. Jah, nem, nem II. János Pál, hanem John and Paul. Elnézést, mindig összekeverem őket Lennon híres/ hírhedt nyilatkozata miatt. De erről a későbbiekben. Ma újabb korszakalkotó személlyel bővül nagy sikerű rovatunk, a méltán népszerű "Ki vagy Bendegúz? Ne félj, ismertem apádat is, valamivel magasabb, mint anyád". ( Megjegyzés: amikor elkezdtem a bejegyzést, nem gondoltam, hogy ennyire csapongó lesz a gondolatmenet, szóval csak saját felelősségre)

Egyszer volt, hol nem volt, J.D. Salinger írt egy könyvet. Ezt a könyvet elolvasta Mark David Chapman. Aztán ez a bizonyos úriember véghezvitte élete nagy művét, lelőtte John Lennont. Azt a John Lennont, aki a 20. század legnagyobb hatású énekese volt ( még szép, hogy Elvissel együtt, de róla máskor). Nem mondott hülyeséget azzal a botrányt kavart mondatával, hogy a Beatles híresebb, mint maga Jézus. Az ő nevükhöz legalább nem tapadt annyi vér. Mondjuk Jézus is a szeretetről beszélt, de mi, emberek már csak ilyenek vagyunk. Szeretjük a saját érdekeink szerint értelmezni a dolgokat. Na igen, Jézus is hogy végezte. Persze lehet, hogy Lennon erőszakos halála szükséges volt a legendához. Talán ő is feltámadt. Igaz, ő is halhatatlan lett. Pedig a Zabhegyező egy kurva jó könyv. Mi lett volna, ha a Kőszívű ember fiai kerül Chapman kezébe?

Írásomban nem John Lennon életrajzát akarom feleleveníteni, azt mindenki ismeri, aki meg nem, nézzen utána, mondjuk a wikin, hanem inkább hatására koncentrálnék. Nem kell velem egyetérteni, ez megint csak szubjektív, mint ezen a blogon minden, oszt' maj' legfeljebb vitázunk.

A '60-as évek Angilája érdekes lehetett. Szexuális forradalom, a jóléti állam virágkora, mindenki kereste a maga határát, végülis lehetősége megvolt rá ( nem Ká- Európáról van szó), valamint amikor a hold hetedik házba ér, eljön a vízöntő kora, ugye. Ide tört be a Beatles a maga korszakalkotó zenéivel. Nem egy daluk szólt a tudattágításról, gondoljunk csak a Yellow Submarin-re, vagy éppen a Lucy in the Sky with Diamonds. Nem véletlenül tiltották be a drogokat, mert nem is annyira az egyénre veszélyes, hanem a társadalomra. Mert hát, kit lehet kordában tartani, irányítani, ha az emberek nem olyanok, mint a birkák. Ha van véleményük, és nem hajlandóak elfogadni azokat a szabályokat, amik diszkriminálnak másokat, csak mert más a bőrszínűk, nemük, vagy éppen olyan háborúba keverednek, aminek semmi értelme nincs. Ezek az események voltak meghatározóak Lennon számára.
Azért érdekes, ha azért kell a drog, hogy felfokozza a katonák gyilkolási ösztönét, hallgatólaosan oké. Bár ha jól tudom, az ecstasy a II. világháború idején az ellátás része volt, Vietnámban pedig valahogy kompenzálni kellett a "sárgák" túlfütöttségét, amit az ópium okozott. Aztán nézd csak, ott az amfetamin, mondta John "Lucky" Strike, hát te hogy kerülsz ide? Egyébként meg, mondtam már nem egyszer: drugs are bad,'mkay?

No, de térjünk vissza Lennon- munkásságára. Manapság kis hazánkban nagy divat, hogy a baloldali mozgalmakat szidjuk. Legnagyobb gond, amellett hogy magyar seggbe mindig magyar lófasz kerül ( by Doctor), hogy képtelenek vagyunk elvonatkoztatni: ami baloldali, az kommenyista, hatodik leninista, trappista. Félreértés ne essék, ez nem csak erre vonatkozik. Napokban olvastam Che Guevarától az Egy motoros naplóját. Elég érdekes volt, és tanúlságos. Mint minden, amivel érthetővé válik, hogy valakinek a személyisége hogyan változik, és mi vezet oda, hogy az legyen, akit mindaannyian megismertünk tettei alapján. A kis osztrák piktort is érdemes alaposabban tanulmányozni. Csak ugye, ezek nem népszerű dolgok nálunk, mert a több aspektushoz ész kell ám, meg intelligencia, amiből esetleg cica van.
Ez "fertőzte" meg végül Lennont is. Mert mi mellett is állt ki? Egyenjogúság( mind nemek, mind rasszok tekintetében), a háború befejezése, tolerancia. Ahogy Csocsó bá is énekelte, "szárássük ágymást gyárökök". Akkor ez nem volt evidens. Közhely ezt írni, de kurvára aktuálisak ma is azok az eszmék, amiket megának vallott. Gondolkodjunk el ezeken egy kicsit, miközben meghallgatjuk a beszúrt videókat, aztán váltsuk meg a világot. Ha nem is sikerül, legalább elmondhatjuk magunkról, hogy megpróbáltuk, de nem rajtunk múlt. Adjunk neki egy esélyt




A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr75142505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.