Ma ismételten kontrolltesztet végeztem az egészségügy rendszerrel kapcsolatban.
Édesanyámat kísértem el a helyi tüdőgondozó állomásra. Nem tudom eldönteni, hogy rosszat avagy jót mondjak, mert valami hihetetlenül sokat vártunk, de állítólag ennek oka, hogy új rendszerre állnak át, és rendkívül sokat kell adminisztrálni. Hát, az tény, hogy a kartonozóban vártam legalább egy órát, míg bejelentettem (előttünk kb. 9en), de már ott elkezdődött a rendelés.

Mondom ez igen, a magyar találékonyság. Még a rendelés előtt bevizsgálják  a beteget. Kérdik, mire allergiás, mikor hol volt,stb. Egy betegfelvétel vagy negyed óra. Csoda, hogy nem mértek vérnyomást a folyosón várva. Mondjuk, így belegondolva tényleg nem jó ötlet,mert ha az ember egy óra múlva kerül csak sorra, fel tud szökni az az érték, de erősen.
Ezt az elvet azonban átvehetnék sokan. Például vendéglátásban. Mennyie szar, hogy az ember éhesen beül egy étterembe, és még vár, míg elkészül az étek. Telefonon odaszólunk, megmondjuk, mikorra érkezünk, mit kérünk, és mire odaérünk, már vár a meleg és friss étel.

Ezután mindenféle vizsgálatok, természetesen szintén várakozás, na de ilyen ez, ha az orvos is nyaral. Ami azonban megdöbbentő, az a sok hülye beteg, akik elöntik a várót, és az embernek őket el kell viselni. Kedvenceim, balta arcú apú/balta arcú anyu, akik bejönnek, és mennek. Olvasni valószínűleg a Barátok közt magazinon kívül semmi egyebet nem szoktak, Tv-újságot is csak úgy, hogy kiemelték belőle Győzikét, Gyurcsók Józsefet, Activityt, Drágabolgárurat/Drágacsintalanurat és mindent, amit nekik csak nézni kell. Gondolkodni azt nem. De nyílván megint sztereotíp vagyok.
Na most, ezek az intelligens honfitársaink bejönnek, és mennek mindenfelé, kivárják a sort, és nem értik, miért hajták el őket azzal az indokkal, hogy ez nem az, amit ők szeretnének, a tüdőszűrés az emeleten van, ami mellesleg nagy betűkkel több helyre ki van helyezve. Nyilakkal. Ráadásul ez nem reklám, szóval még csak nem is apróbetűvel.

Múltkor, melóban jön fel egyik üzlettulajdonos, hogy mégis mit képzelünk, nem foglalkozunk az ő ügyfelével. Aki már egy órája csak erre vár. Hát mondom, akkora forgalom ugyan nincs, hogy a betérő ügyféllel ne tudjunk rögtön, de legalább azon nyomba foglalkozni. De egy meglehetősen makacs baltaarcú apuról volt szó. Ő csak várt. Igaz, nem ott, ahol mi voltunk, hanem kinézett magának egy üres üzletet, és ő ott akarta ügyét intézni. Velünk. Igaz, manapság se kezes, se sok más fakken nem kell egy hitelfelvételhez. Csak az alkalmazottak. Azok pedig csak kirendeltségen vannak. De baltaarcú apú csak vár-vár, mint abban a régi reklámban, és csak vágyik-vágyik-vágyakozik. Aztán mikor megunta, hogy csak vár-vár, dühödten betelefonál központba, hogy vele bíz nem foglalkoznak, dühödtem visszamegy a boltba, hogy vele bíz nem foglalkoznak.  Majd üzlettulajdonos felhozza hozzánk, immáron jó helyre, ahol bíz foglalkozunk vele.

Számtalanszor elmondtam már, de igen, az ilyenek fognak népszavazni.

No de, térjünk vissza a tüdőgondozóba. Valaki árulja el nekem, miért van az, ha egy ajtón ott szerepel a következő felirat: "Kedves  Betegeink! Megkérjük Önököket, hogy a vizsgálat végeztével az ajtót NE  csukják be! Köszönjük" , a NE pirossal kiemelve, ők juszt' akkor is becsukják? Így tiltakoznak a kormányzattal szemben? Hogy nekik bíz ne parancsoljanak? Elegük van a tekintélyelvű államból? Vagy így adják vissza az orvosoktól elszenvedett megaláztatást? Hasonló érzés lehet, mint amikor egy partyn mindig belehugyoznak a puncsos tálba, gondolván, hogy most visszakaptátok,szemét gecik? Vagy nem tudjuk értelmezni a feliratot?

Ha ezen utóbbi, javaslom ne írással, hanem rajzokkal próbálják meg a felhívásokat közzé tenni. Pont az ajtó mellett volt egy hasonló a betegek jogairól. Méltányosság, visszatasítás, önrendelkezés,stb. Nagyon szép, infantilis ábrák voltak ők, melyen egy koronás páciens mutatt el a dolgokat. Ha valaki nem tudja ezt elképzelni, nyisson ki egy Ablak-Zsiráfot, és egyből megjelenik előtte. Az, hogy gyerekeknek szólna, kizárt, mert ugye, 18év alatt nem én döntöm el, hogy akkor most műtsenek-e vagy sem. Először, amikor megláttam, háborogtam, hogy a kurva anyádat diszkrimináld, ne engem, de aztán megértettem, nem, ez a sok, hülye, tapló baltaarcú apának/anyának szól. Szóval tényleg azt mondom, minden felhívást így láttassanak. Pl a koronás beteg nyitva hagyja az ajtót vizsgálat után. Vagy ha beválik a Combinon Süsü, akkor kölcsönözhetnék ide is.

A bennem levő gonosz mondatta csupán, hogy rendben, koronás beteg. De mi hiányzik? Egy nagy kincses láda, amiből minden dokinál eltűnik jó pár arany.

Nagy kedvencem volt a lovi-hangulat. Sok betegnek tüdőkapacitást mértek vagy mit, és ha már tüdőkaPACItás, akkor a doktornő úgy is ordibált velük, mintha Kincsemnek drukkola a futamon: fújjafújjafújjaFÚJJANEMÉRTIHOGYFÚJJA!!! Mi, kint várakozók ezen mindig jókat derültünk, kivéve a halálrarémül bent levők.

Külön kiemelném a gyógyszergyártó cégek szórólapjait. Látszik rajtuk, hogy marketingesek komoly csapata áll mögötte, hogy meggyőzzék a beteget, őket válassza, mert hát, aki ilyet le tud írni, az csakis komoly ember lehet. Volt valami stresszoldó, és szépen levezette, hogy a stressz, az milyen. Ez a galád elkísér minket az iskolába, munkába, de még haza is. Az otthon szentségébe. Megszentségteleníthetetlenkedéseitekért. De persze kenyérért meg tejért nem megy le egyedül. Olvasva ezt a lapot, láttam magát a stresszet, ahogy fekete ballonkabátjában mindenkit kísér, követ. Valami olyan kép jelent meg róla, mint az összeesküvő zsidó archetípusa. Szóval arra kérek mindenkit, ha látja a stresszt, amint valakit üldöz, szóljon neki. Ha pedig parkban kislányoknak szétrántaná a kabátját, üssön rá.

Végezetlül, csak egy szerény javaslatot tennék még. Nem lenne pratikusabb, ha a vizitdíj autómatát összekötnék a kávéautómatával? Szépen felsorolják, hogy szakrendelés, labor, hosszú kávé, forró csoki, több cukor, több tej stb. De hogy mindenről mi a kezelőorvosom véleménye? Kérdezzétek őt:

A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr96147105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.