Engedjétek meg Nekem, hogy megosszam Veletek G. Fodor Gábor Kínai enciklopédia a kormányzáshoz című tanulmányából az utolsó bekezdést, aminél költőibb és ezáltal gyönyörűbb konklúzióval még az életben nem találkoztam:

"Mi a kormányzás: kreativitás vagy gondoskodás? Persze ehhez még egy sor kérdést meg kellene vizsgálni, mint hogy mit jelent a kreativitás a politikában? Vajon ugyanaz-e a politikai mint a művészi kreativitás?

S vajon miért ne lehetne a kreativitás tárgya a gondoskodás, úgyis mint az igények kielégítése, vagy az igényeknek való ellenállás; és úgyis mint ahogy a gouvernementalité koncepciója világossá teszi, mint az igények átalakítása a problematizáció értelmében.

A kínai enciklopédiának is megvan a maga rendje (különösen akkor, ha az egy kínai enciklopédiába rendezett kommentár), hiszen a felsorolás egyik kategóriája az összes többit magában foglalja. Mi tehát a jó kormányzás: kreativitás vagy gondoskodás? A világ megváltoztatása vagy a dolgok működtetése (vagyis "csupán" a kormányzati feladatok ellátása)? Ehhez persze tudni kell azt is, hogy melyek is azok a kormányzati feladatok. De hogyan lehet ezt tudni? Hogyan lehet a káoszból rendet teremteni? Lehetséges-e bármiféle kreativitás nélkül létrehozni és működtetni egy jótékony kormányzatot, amely kreatív módon talál rá a határaira és feladataira, kreativitásával nem fenyegetve, hanem fenntartva a rendet, a dolgok rendes működését. A kormányzás nehézsége éppen abban áll, hogy mély érzékenységgel kell rendelkezni a dolgok komplexitása iránt, és képesnek kell lenni mindazonáltal elérni a döntést. A káoszon belül kormányozni és nem ellene, a káosz által körülövezve és mégis létrehozva azt. Hiszen a kielégítésre váró igények szinte végtelenek, szinte végtelen számúak és meghatározhatatlan természetűek. Lehet-e egyáltalán elképzelni jó, vagy legalábbis jótékony kormányzást a vágyak hermeneutikája nélkül?

A heterotópiák képesek egyazon reális helyen többféle teret, többféle önmagában összeegyeztethetetlen szerkezeti helyet egybegyűjteni. Mindig nyitások és zárások rendszerét tételezik fel, amelyek elszigetelik, egyidejűleg azonban átjárhatóvá is teszik őket. S az is lehet, hogy azt hisszük, hogy behatolunk, valójában pedig, méghozzá éppen a belépésnek köszönhetően, kívül rekedünk. Ilyen heterotópia a kupleráj, amelynek az a feladata, hogy megteremtsen egy illúziókkal teli teret, amelynek viszonylatában minden reális tér, az emberi életet körülfalazó minden szerkezeti hely még illuzórikusabban lepleződik le.

Batthyány Gyula festménye A kupleráj bordélyházat helyez el egy polgári babaházban. Az egymás fölé tornyosuló szobácskákban mezítelen kurtizán "babák" zsúfolódnak össze, akikhez kuncsaftként a babaszoba állatsereglete özönlik: ott van Baldanders, vagyis márismás, a folytonosság szörnye, egy olyan szobor, akit ha megérintenek, rögtön átváltozik emberré, majd sokféle formált ölt, míg végül ismét emberré lesz. Aztán ott van a Hasonmás, vele akkor találkozzunk, ha önmagunkkal találkozzunk; aztán a Baziliszkusz, aki sivatagban él, s egyébként maga is sivataggá változtat mindent, amerre jár, holtan hullanak le a madarak, elrothadnak a gyümölcsök, századokra mérgezett az a folyó, amelynek beleiszik a vizébe, egyetlen ellenszere van a tükör, önnön képétől ugyanis megsemmisül. Jelen van a Remora, az a hamuszürke hal, amely leginkább sziklák között bolyong, s ha a hajógerinchez tapad, lelassítja a hajó haladását. És persze ott van a képen a politológus is, a voyeur, akit csak a meglesett buja érzékiség és a pajzán jelenetek elégítenek ki. S talán, ha szerencsénk van, még a fejedelmet is megpillanthatjuk, csak nehéz ráismerni, mert éppúgy lehet a kupleráj madame-ja, lakója, mint ahogy kuncsaftja.

Mi tehát a kormányzás: kreativitás vagy gondoskodás? Lehet, hogy kupleráj?"

A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr56738589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anatole · http://www.cartoonheroes.blog.hu 2008.10.29. 23:54:50

A kreativitásban és a kuplerájban (ebben jobban) biztos vagyok, a gondoskodásban annyira azért nem

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2008.10.31. 09:13:38

"És persze ott van a képen a politológus is, a voyeur, akit csak a meglesett buja érzékiség és a pajzán jelenetek elégitenek ki"(ez a végleges szövegben, kiegészül vmi olyannal, hogy "a behatolástól azonban tartózkodnia kell")
Na fiaim, ezt megkaptuk. Balfék banda, aki csak kivül veri a f@szát, amig a többiek részt vesznek az aktusban. Eljön majd az idő, amikor mi fogjuk uralni a "kuplerájt"! Az lesz majd az igazi "Kormányzás/Tudás"!