Mentula 2009.02.14. 09:25

Kispál feat. Csík

Magának Micsurin elvtársnak is kicsordult volna a nyála, ha ezt láthatta volna. Na jó, ma már nem rendkívüli, ha veszünk két olyan zenekart, amelyek stilisztikailag oly távol állnak egymástól, mint Micsurinszk Vlagyivoszoktól, majd közös stúdióba zárjuk őket. Aztán megnézzük, hogy vajon jól összeverekszenek, vagy a különböző indíttatású kreatív energiák ötvözése valami értékeset hoz létre. Pl. valami ilyet:

Ha valakit érdekel, hogy a sors miféle fintora hozta ezt így össze, azoknak kigugliztam a rövid sztorit, ld. a hajtás után.

 

A Kispál és a Borz 1987-ben, a Csík zenekar egy évre rá alakult. Míg Kispálék az alternatív- (jobb híján nevezzük így), addig Csíkék az autentikus népzene mentén jutottak a csúcsra. Szerencsére a két csapat útjai idővel keresztezték egymást.

 

A Kispál számaiban elvétve kezdettől feltűnnek népzenei motívumok, Csíkéknál pedig Szabó Attila prímás érkezett a rock/blues világából. Az első jelentős közeledésre akkor kerülhetett sor, mikor 2001-ben Lovasi mester a Kispál turné szüneteiben gondolatban már a Bandi a hegyről c. szólólemezének dallamait rendezgette, s egyszer csak - az egri koncert előtt  - fény gyúlt elméjében. Arra jutott, hogy egy hegedűssel kell megbolondítani a hangszerelést. A véletlen Szabó urat sodorta az útjába, akivel a friss eszmét rögvest megosztotta, és mivel nevezett éppen a kívánt szaktudással rendelkezett, részt vett a szólólemez felvételein, majd a Kispál és a borz un. csendes-ülős koncertjein is. Innentől a két társaság hamar összegyógyult. Csík János, aki odavan Lovasi szövegeiért, arra kérte kollégáját, hogy ugyan írna már egy jó kis szöveget a St. James Infirmary Blues dallamának egy variációjára. Ez lett a Senki nem ért semmit, a Csík zenekar 2005-ös lemezének címadó dala. A kölcsönösség jegyében a Kispál is lemezre vitte a dalt, ahol cserébe Csík Jani énekelt. A Senki nem ért semmit lemezen még három Kispál és a Borz-számot dolgoztak fel, igazi táncházi népzenei stílusban: Ugyanazokat, Dal teázáshoz,  De szeretnék. 2008-ban jelent meg az "Ez a vonat elindult, hadd menjen", című lemez. A címből nem nehéz kilogikázni, hogy a hagyományos népzenei dalokon kívül megint merítettek „alter” alapanyagokból. Elérte a végzet a Quimyt is (Most múlik pontosan), de a személyes kedvencem az ide embedelt Csillag vagy fecske. Mondanom sem kell, hogy a két zenekar egy ideje kölcsönösen egymás állandó vendégművésze.

 

Ps.: A népzene rajongóinak egy része fanyalogva vette tudomásul ezt az elhajlást.  Mivel ez amolyan művészet-filozófiai-szociológiai vita, itt nem mennék bele a kérdés mélyebb elemzésébe. Szerencsére kisebbségben vannak.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr70941939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.02.14. 11:11:17

Ez kurvajól esett! Köszi, Mentula!

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2009.02.17. 13:24:38

Kispált szeressük, vannak nagyon jó kis zenéi, a Quimby viszont nálam a námbör ván magyar zenekar. Király poszt, grat :)