Kezdjük az elején. Akinek nem inge...

Várom ma délelőtt a buszt az Etele téren, amikor egyre többen állnak be elém az érkezők. Mivel pont lekéstem, ezért én voltam az első, az akkor még nem létező sorban, de ahogy a fél óra alatt gyűltek az emberek, csak kialakult egy kisebb sor. Vagy valami, ami szintén magyar specialitás. Ugye, a sort is lehet definiálni, mint a párhuzamost. Nálunk, Abszurdisztánban kurvára nem így működik. Az, hogy egymás mögé álljunk és várakozzunk. Ugyan. Nem volt itt olyan durva kommunizmus, hogy napokig várjanak az emberek gázpalackra vagy túróra. Talán ezért nem fejlődött ki az emberekben, hogy mégis, hogyan kell várakozni. Megnézném ezt mondjuk Romániában, ahol aztán tényleg egy hétig is sorba álltak a dolgokért. Hiába, Nikolaj nem János.

Ott tartottam, állok elől, amikor egyre többen állnak elém. 25 év forma trendi gyerek, 40 forma baltaarcú apa, nyugger néni. Hát mondom, azért a busz nem lesz tömve, szóval ezen aztán nem fogok morgolódni, de mégis elgondolkodtató. Van egy x ülőhelyes busz, és annyi a váró, hogy a harmada ha megtelik. Akkor hova a faszba siet? Az hagyjám, de a nyugger néni még tolakodott is. Tolta félre azokat, akik előrejöttek. A szitu vicces volt, mert állt előre legutoljára, és úgyis tolta félre a többieket. Én ott kezdtem el röhögni. Úristen, úristen, ketten felszállnak előtte, most mi lesz. Választhat a maradék 58 ülőhely közül. Jujj, most mi lesz. Milyen megkeseredett, szar élete lehet az ilyennek? Mondjuk, mást nem is érdemel.

Mint a fentiekből látszik, nem vagyok az a fajta, akit különösképpen érdekel, ha páran elétolakodnak. Ülni én attól fogok, ilyen balfaszok miatt nem húzom fel magam. Egyszer volt csak, hogy beszóltam. Utsó buszt vártam, természetesen lekéstem az előzőt, és 30 perc múlva jött. Naná, hogy első voltam. Amikor szállnék fel, elémtolakodik egy nyugger, és miközben mindenkit szid, elkezd nekem magyarázni, hogy milyen neveletlen vagyok, és mit képzelek, hogy előretolakodok. Na mondom "Na de néni, a temetők üresek, maga meg itt éjnek idején kószál? Milyen picsa világ ez? De felőlem, ha ennyire siet, csak szálljon fel előlre, nekem nem kell félni, hogy nem érkezek meg, ahova tartok". Körülöttem hangos nevetés, öregasszony megszólalni nem bír, de azért felszáll előre. Egészségére. Le merem fogadni, az ilyennek az a legnagyobb öröme az életben, ha a gördeszkások elesnek a parkban.

De nézzük meg, milyen típusok vannak az előretolakodókból.

Először is, a csitrik. Ugye, hosszú volt az isibe', megy haza, mert anyuka már várja. Persze ő már nagyon menő és lökött és különleges, és senki nincs még olyan mint ő (kivéve a többiek). Az, hogy ő kivárja a sorát, elképzelhetetlen. Hétköznap ugye 10percenként mennek a buszok, ami azért lássuk be, nem sokkal több, mint a piros hetes meg egyéb bkv. De neki leges legelőre kell állni. Vagy van egy barinője' a sorban valahol és odaáll, vagy csak simán előre megy. Ha van barinő', akkor a legfontosabb, hogy a lehető legtávolabb üljön az ember tőlük. Az Úr/ Jahve/ Allah / Buddha / Síva / Sors / David Blaine/ Xenu irgalmazzon attól, hogy a közelükbe kerüljünk. 30 perc tömény sipákolás, idétlen röhögés, saját különcségükben való mentális maszturbáció jut az utasoknak. Brrr. Csakis az ilyenek miatt értem meg azokat, akik úgy hallgatnak zenét, hogy az ég adta világon semmi mást ne halljanak.

Aztán ott vannak, az öregek. Oké, őket egyrészt megértem. De nem mindet. Ugye, vannak a nagymamák- nagypapák archetípusai, akik biztos tök finomakat sütnek/ tök jó velük pálinkázni, hallgatni a sztorikat. Nem tudom, de valahogy látszik rajtuk a személyiségük. Ahogy a szájukat tartják, ahogy mennek, stb. Az ilyenek nem lökdösődnek, sőt, csak akkor állnak előre, ha bottal vannak. Kivárják a sorukat, és felszállnak. Az ilyeneknek szoktam én is átadni a helyet, ha nincs hova üljenek. Na de, ottvannak azok, akik biztos, hogy besúgók voltak világ életükben. Ha nem a gestaponál, akkor az ÁVH-nál. Úgy gondolják, azért mert öregek, nekik mindent szabad. Előre menni, fellökni mindenkit, mert rohadt fiatalok, foglalják a helyet, és még nem is adóznak, hogy emelkedjen a nyugdíjuk. Lófaszt mami/papi.

Hogy miért van ez? Természetesen nem nemzeti sajátosság. Személyiségfüggő. Persze behozhatnánk ide a szocializációt, a törénelmünket, az atomizációt, a nagyvárosi elidegenedést meg minden ilyen hangzatos cuccot, de a franc sem vágyik ilyenre vasárnap, másnaposan. Foglaljuk össze röviden: azért, mert önző geci, aki leszar mindent, mindenkit. Annyira, hogy (a buszos példánál maradjunk), megértse azt, hogy attól ő még ugyanúgy ülne, ha tizediknek száll fel. Ez azt mutatja, hogy búúúúúúúúúúúúúúúúúúúútaaaaaaaaa. Vannak mások is rajtunk kívül? Hja, de csak azért, hogy elszíjják' a levegőt, azért hogy nekem rossz legyen. Mindenki utolsó szemét köcsög, egyedül én és én vagyok. Ezen a szemléleten kellene változtatni. De nincsenek reményeim. Faszkorbácsot nekik!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.