Akkor fogalmazódott meg bennem ennek a posztnak a gondolata, amikor nemrégiben megnéztem a System of a Down és a Wu Tang Clan koprodukcióját, aminek címe: „Shame on the nigga”. Nem a zene volt, ami elgondolkodtatott (nem vagyok kifejezetten a rap zene szerelmese), hanem az alatta…

Minden boldog és boldogtalan erről a nyomorult NATO-találkozóról írt tegnap és/vagy ma a blogjában. Nem látom, miért tartoznánk mi itt a törpe kisebbséghez. Tessék, nekünk is van releváns posztunk! Aki megnézi a ma (remélhetőleg tényleg) véget érő NATO-találkozó hivatalos…

Előző bejegyzésben azon búsultam, hogyha egyszer lányom lesz, mennyi degenerált állattól kell megvédenem őtet, egyrészt az ő érdekében, másrészt unokáméban, mert ha az én egyetlen pici lányommal szertnék a génjeiket örökíteni, nagy csapás lenne szegény utódnak, hogy olyan…

Mindig úgy gondoltam, ha egyszer szaporodásra adom a fejem, és ebből egy leány gyermek jön világra, nos, bajok lesznek. Ne értsen senki félre, nem vagyok én annyira hímsoviniszta, mint az látszik, sokan gondolják, miegymás, csupán egy lánnyal rengeteg gond van. Ráadásul, szegény…

A minap kaptam egy érdekes mailt, ami rádöbbentett, hogy bolygónkat akár blogónak is hívhatnánk, hiszen manapság már szinte csak a rohadt gépeink tartanak életben minket. Hátétépé, ímél, blútúsz, meg fájlshering nélkül már halottak vagyunk. És a netrádiókról már ne is…

Néha úgy érzem magam, mint egy béríró. Nem abban az értelemben, amit egyesek előszeretettel hajtogatnak azokra, akikkel nem értenek egyet, hogy fizetett szocionista uszító, és ennek ellentetje, mocskos fasiszták által pénzelt gyűlöletkeltő ( pedig nem bánnám, ha fizetnének…