Einstenin valahogy úgy fogalmazott, hogy az emberi hülyeség és a világegyetem végtelen, bár az utóbbiban nem vagyok egészen biztos. Erre számos példát látunk a világban David Blane-től egészen Semjén Zsoltig, olyan szélsőségeseket is, mint Kiszel Tünde.

Mi sem jobb példa erre, mint a Müller kollega által linkelt lista, amelyen az Ig Nobel-díj kitüntetettjeit sorolja fel 1991-től napjainkig. Szomorúan konstatáltam, hogy a brit tudósok méltatlanul alulreprezentáltak, aminek talán a Repülő Cirkusz munkássága lehet az oka, ugyanis időben (még a hetvenes években) prevenív jelleggel feldolgozták az összes balfaszt a hülye járások minisztériumától kezdve.

Azt hiszem senki nem lepődik meg a jenki túlsúlyon, amit nem csak a gyorsétkezdék okoznak, hanem az a nagyon magas szintű oktatás is, amit szintén díjaztak.

Pár példa:
-Annak megállapításáért, hogy a patkányok képtelenek különbséget tenni a visszafelé beszélt holland és a visszafelé beszélt japán nyelv között.

-A „meleg-bomba” kutatásáért, amely az ellenséges katonákat ellenállhatatlanná teszi egymás számára

-A muslincák életörömének fokozásáért, melyet antidepresszánsok beadásával ért el.

Hiába, mindig is arról álmodoztam, hogy egyszer Béke Nobel-díjat kapok, amiért akár ölni is kész lettem volna. Talán ezek után van esélyem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.