Picit elmaradt az impeachmentről szóló írás folytatása, de most pótolom. Mostani adag: fékek és ellensúlyok rendszere valamint végre maga az impeachment eljárás. A maradék három rész pedig a felmerült esetek.

              I.      A fékek és ellensúlyok rendszere


Checks and balances. Ezen az elven alapszik a demokratikus kormányzat, amely megakadályozza, hogy bármely kormányszerv a másik fölé kerülhessen. Az „alapító atyák” óriási jelentősége tulajdonítottak Bolingbrooke és Blackstone munkásságának a fékek és ellensúlyok fontosságának kapcsán. Az elv alapján valamennyi legfelső kormányszerv ellenőrizheti és korlátozhatja bizonyos mértékben a másik két kormányszerv tevékenységét. Bár a Kongresszus fő feladata a törvényhozás, az elnöki kinevezések szenátusi megerősítésével, esetleges elutasításával, valamint az elnöki vétó elutasításának lehetőségével szerepet kap a végrehajtásban, az elnök vád alá helyezésével pedig az igazságszolgáltatásban. Noha a Legfelsőbb Bíróság fő feladata a törvények értelmezése és az igazságszolgáltatás, mégis ellenőrizheti a törvényhozás és végrehajtás intézkedéseit. Az elnök fő feladata a törvények végrehajtása, azonban törvénykezdeményezési jogával és a vétójogával élve befolyásolja a törvényhozó ágat, a bírák kinevezésével és kegyelmezéssel pedig az igazságszolgáltatás működését.

              II.      Az impeachment eljárás

Részletek az Egyesült Államok alkotmányának I. Cikkelyéből:

·        „A Képviselőház megválasztja elnökét (speaker) és más tisztségviselőit; és csak a Képviselőháznak van joga vádat emelni a főtisztviselők ellen állami ügyekben” – 2. §

·        „Csak a Szenátusnak van joga a főtisztviselők ellen állami ügyekben emelt vád esetén a tárgyalás lefolytatására. Amikor e célból ülésezik, a szenátorok esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek. Amikor az Egyesült Államok elnökét vonják felelősségre, a főbíró fog elnökölni; és elmarasztaló ítéletet csak a jelen levő tagok kétharmadának egyetértésével lehet hozni. A főtisztviselők ellen állami ügyekben emelt vád esetén az ítélet nem lehet súlyosabb a hivatalból való elmozdításnál, s annak megállapításánál, hogy az illető nem töltheti be az Egyesült Államok megtisztelő, bizalmas vagy hasznot hajtó hivatalait; az elítélt személy ellen mindazonáltal a törvények szerint vádat lehet emelni, bíróság elé lehet állítani, el lehet ítélni és meg lehet büntetni őt.” – 3. §

 

Részlet a II. Cikkelyből:

·         „Az Egyesült Államok elnökét, alelnökét és valamennyi polgári tisztségviselőjét a főtisztviselők ellen állami ügyekben emelt váddal hivatalukból el kell mozdítani hazaárulás, vesztegetés, egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatt történő elítélés esetén” – 4. §

           

Az alkotmány meglehetősen szűken ír az impeachment eljárásról. Az elnök (vagy egyéb főtisztviselő) által, az alkotmányban nevesített esetekben indíthat vizsgálatot a Kongresszus megosztott jogkörrel. Ha felmerül egy olyan súlyos, elnököt érintő ügy, ami bűncselekmény elkövetésére utal, első lépésként a speciális ügyész elküldi a kongresszus jogi bizottságának azokat az "alapos és megbízható" információkat az elnök bűncselekményeiről, melyek alapját képezhetik az impeachment- eljárás megindításának. A második lépésben a képviselőház megvizsgálja az átvett dokumentumokat. Az elnök ellen a kongresszus bármelyik tagja kezdeményezheti az alkotmányos, peren kívüli vádemelési eljárást, ha ezt a jogi bizottság, valamint a képviselőház egyszeri többséggel jóváhagyja. Amennyiben a jogi bizottság a vizsgálat alapján úgy ítéli, hogy az ügyész vádja, azaz a "súlyos bűncselekmény, illetve vétség" megalapozott, döntenek arról, hogy megkezdik az impeachment eljárást. A harmadik lépésben a képviselőház szavazást tart az eljárás megindításáról. Amennyiben a többség mellette szavaz, ún. Képviselőházi ügyvezetőket neveznek ki, akik a szenátusi tárgyaláson ügyészként fognak megjelenni. A negyedik lépésben, a szenátusi tárgyalás során az Egyesült Államok legfőbb ügyésze, elnököl majd a bírósági büntetőjogi eljárásként levezetendő tárgyaláson. Mindkét oldal felvonultatja tanúit és bizonyítékait. Az ötödik lépésben a szenátus zárt ülésen szavaz minden egyes vádponttal kapcsolatban. Amennyiben bármelyik vádat kétharmados többséggel megszavazzák, egy második szavazást tartanak az elnök hivatalból való elmozdításáról. A hatodik lépésben, miután az elnök átadja hivatalát, azonnal az alelnök veszi át az elnöki tisztséget. Az új elnök által kinevezett új alelnök személyét mindkét házzal jóvá kell hagyatni.

A bejegyzés trackback címe:

https://osztgyunamigyun.blog.hu/api/trackback/id/tr43309157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása