Bill Clinton

            Bill Clinton az Egyesült Államok 42. elnöke. Franklin D. Roosevelt óta ő volt a második demokrata elnök, akinek sikerült újból megválasztatnia magát. Sok nőt és etnikai kisebbséghez tartozót nevezett ki a hivatalok élére. Ő nevezte ki az első női főügyészt, Janet Renót, felesége, Hillary Clinton pedig az egészségügy reformot előkészítő bizottság vezetője lett. A leggazdagabbak megadóztatásával és a benzinadó emelésével adónövekedést biztosított, az egyetemistáknak lehetővé tette, hogy a tanulmányukra felvett kölcsönt társadalmi munkával törleszthessék, valamin aláírta a családi és betegszabadság törvényét. Felszámolta az USA, Kanada és Mexikó közti vámhatárokat. Ez az egyezmény azonban ellenállást váltott ki, ugyanis sokan féltették munkájukat a bevándorló mexikóiaktól. A Brady- törvénnyel a személyes fegyverhasználatot korlátozó, első modern rendelettel eltiltotta egyes fegyverek vásárlását, s növelte a rendőrség költségvetését. Az egészségügy reformot azonban nem tudta keresztülvinni a Kongresszuson. Negyven év után először a republikánusok ellenőrizése alá került a Kongresszus. 1995-ben a pénzhiány miatt majdnem egy hétig megbénította a szövetségi kormányzás munkáját, mire sikerült megegyeznie a Kongresszussal. 1996 elején hasonló okokból ismét be kellett zárni átmenetileg a kormányhivatalokat. Tovább rombolta az elnök tekintélyét, a Whitewater- ügy. 1994-ben vizsgálni kezdték egy Arkansasban 1989- 92 folyamán lezajlott ingatlan beruházást. Clintonékat azzal gyanúsították, hogy törvénytelen haszonra tettek szert és megsemmisítették a nyomokat. Clintonék egyik jogi képviselője, aki Clinton egyik fontos munkatársa lett az elnökválasztás után, öngyilkosságot követett el. Vizsgálat indult három volt minisztere pénzügyeivel kapcsolatban is.

            Népszerűségét külpolitikájával próbálta növelni. Jasszer Arafat és Jichák Rabin közt megteremtette az együttműködés lehetőségét, tizenkilenc év után feloldotta Vietnammal szemben hozott embargót, egyezséget kötött Kubával a menekültek befogadásával kapcsán, helyreállította a békét Jugoszlávia, Bosznia és Horvátország közt, bekapcsolódott az Észak- Ír béketárgyalásokba is. A második ciklusban a republikánus többség miatt feladta korábbi liberális intézkedéseit és elfogadta a szociális programra fordított összeg csökkentését.

            1997-ben a Szenátus azzal vádolta, hogy törvénytelenül gyűjtött pénzt választási kampányához, folytatódott a Whitwater- ügy vizsgálata. Ezen kívül elkezdődött az előszele annak a botránynak, ami majdnem az elnök eltávolításához vezetett. Paula Corbin Jones, egykori arkansasi alkalmazott szexuális zaklatással vádolta meg az elnököt. 1997 végén a sajtó új vádakkal halmozta el az elnököt: állítólag Monica Lewinsky, a Fehér Ház egykori alkalmazottjával folytatott szexuális viszonyt. A botrány hatására egyre többen jelentkeztek a korábbi szeretők közül- Dolly Kyle Browning, Gennifer Flowers, Kathlen Willey. Ezen utóbbinak állítólag Clinton szexuális ajánlatott tett. Az elnököt ellenfelei azzal vádolták, hogy állásajánlatokkal vásárolta meg hallgatásukat, illetve hamis tanúzásra próbálta meg rávenni őket. Clinton határozottan tagadta a vádakat, és úgy próbálta meg elterelni a társadalom figyelmét, hogy rendkívül keményen lépett fel az ENSZ- határozatokkal szembeszegülő Szaddam Husszeinnel. Érdekes egybeesés figyelhető meg az 1997-ben mozikba került, Amikor a farok csóválja című filmmel kapcsolatban. A történet szerint az elnök szex-botrányba keveredik két héttel a választás előtt, amely végképp kompromittálná. Ezt elkerülendő látszat háborút indítanak egy úgyis távol eső országgal szemben, akiről úgysem tud senki semmit.        A Monica Lewinsky- botrány megosztotta az amerikai közvéleményt. Igaz, kipattanása meglehetősen elhúzódott és mesterkéltnek hatott. Hét hónap kellett ahhoz, míg komolyabb ügy vált belőle. Kezdetben a hűtlenségről szólt a vita, majd felmerült az ügy talán legfontosabb kérdése, vajon hol válik el a privát személy és a politikai vezető? Kell-e legyen morális tekintélye egy politikai szereplőnek, vagy elegendő, ha jól mennek a dolgok? És felelősségre vonható-e a politikai vezető azért, amit privát személyként követ el, vagy ami jogilag talán nem, erkölcsileg azonban meglehetősen kritizálható.

            Az igazi botrányt, ami felvetette az impeachment lehetőségét mégsem ez okozta, hanem Clinton hamis tanúzása, amelyben eskü alatt vallotta, hogy nem volt szexuális kapcsolat közte és Monica Lewinsky közt. Az ügyben eljáró Kenneth Starr, különleges ügyész mindent megtett annak érdekében, Clintont vádeljárás alá helyezzék, azonban a Képviselőházzal ellentétben a Szenátus nem szavazta meg az impeachment lefolytatását. A hamis tanúzás mellett Clinton jogsértései károsan hatottak a közéletre, mert a közvéleményben rombolta a jogrendszerbe vetett hitet. Elnökségének utolsó előtti napján mentesült a felelősségre vonás alól, ugyanis ügyvédei megegyeztek az ügyésszel. Clinton elismerte, hogy - eskü alatt - félrevezette az igazságszolgáltatást az afférral kapcsolatban, ezért felfüggesztette jogászi működési engedélyét öt évre. Ez a kibúvó csapda is volt, ugyanis bizonyítja a hamis tanúzás tényállását. Az elnök a vizsgálat idején azzal érvelt, hogy csapdába csalták, mert tanúvallomása az után készült, hogy a különleges ügyésznek már átadták Lewinskyvel folytatott telefonbeszélgetéseinek titkos hangfelvételét. A döntő bizonyíték mégis Monica Lewinsky egyik ruhája volt, melyen azonosították Clinton "szexuális aktivitásának" bizonyítékát

            A Lewinsky- ügy végeredménye egy megválaszolatlanul maradt, azonban mai napig aktuális, fentebb már kifejtett kérdés a magánember és politikus kapcsolatáról, valamint a nyomozás költsége, 70 millió elköltött dollár. Ezt a pénzt azonban mégsem sajnálták az adófizetők, ugyanis a többségük igenis fontosnak tartja, hogy a hatalmon levőket keményen ellenőrizzék a független intézmények.

            Végezetül álljon itt egy idézet, az USA alkotmányának Preambuluma, ami meglátásom szerint a legjobban kifejezi az alkotmányozó „alapító atyák” szándékát egy olyan kormányzat megteremtéséről, ami a lehető legjobban kizárja a zsarnokságot és az ország fejlődését, polgárainak jólétét tekinti priorinak: „ Mi, az Egyesült Államok népe azzal a céllal, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a szabadság áldásait mind magunk, mind utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Egyesült Államoknak ezen alkotmányát.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.