Igazi gyöngyszemre bukkantam a hirszerzo.hu –n. Korábban is csodáltam az angol jogrend buja összevisszaságát, ahol szinte minden valaha hozott bírósági ítélet maga is jogszabálynak számít, és még ehhez jön hozzá a nálunk is jól ismert hivatásos törvény- és rendeletalkotó apparátus, akik életszerű szabályokkal tartják rendezett mederben életünket. Ebből következhetnek aztán olyanok, hogy XII. századi ítéletek előkotrásával pert lehet nyerni.

De veszélyek is rejteznek ebben a káoszban. Olyan abszurd szabályok maradtak véletelenül hatályban, amik alapján akár a fejünket is vehetik, például, ha a kutyánk megkettyinti az uralkodóház valamelyik háziállatát, vagy ha véletlenül az uralkodót ábrázoló bélyeget fordítva nyálazzuk a boritékra.

Ugyanbben az abszurd szellemben Yorkban a mai napig skótokat ölhetünk hátrányos jogkövetkezmények nélkül, igaz, csak ha íjászati felszereléssel járkálnak, Hereforban pedig walesieket gyilkolászhatunk, persze a jóizlés határain belül, tehát vasárnap a katedrálisban azé mégse.

Néhány szabály viszont kellemes visszaélésekre adhat alapot. Példának okáért Liverpoolban a halasboltok eladóhölgyei minden szankció nélkül kitehetik a csöcseiket. (Csak arra tudok gondolni, hogy központilag eképpen kívánták serkenteni az omega3-ban dúskáló halak fogyasztását.), míg a terhes nőknek kedvez az a szabály, hogy bárhol, közterületen huggyanthatnak. Az utcai szarakodásről nem szól a fáma.

Végül egy igazán kulturált, európai értelemben vett humanista Londoni rendelet, mely szerint botrányos utcai részegségért – nálunk így hítták még pár éve is, és büntették – a város polgárait nem lehet lecsukni.

Van még jópár ilyen fasság itt :

Nálunk szerencsére egy külön bizottság ügyel arra, hogy hasonlók ne fordulhassanak elő.