Ötszáz oldal, kivégezve. Mint oly sok mindenki a maffia történelmében. A napokban írtam, hogy megvásároltam John Dickie: Cosa Nostra című könyvét, amely a szicíliai maffia történelmét mutatja be az 1860-as évektől napjainkig. Nem tudok mást, csak megerősíteni azt, amit akkor mondtam: akit érdekel a szicíliai szervezett bűnözés, mindenképpen olvassa el a könyvet.

Komoly tudományos munka áll a háttérben, a stílus azonban szórakoztató, tényleg olyan, mintha regényt olvasna az ember. Helyenként még poénokat is kapunk, amikre igazán nem számít az ember. A vége felé a maffia üzleti érdekeltségeit említi, közte a hulladékszállítást, amire  megjegyzésként ezt olvashatjuk: ezt bizony Tony  Soprano is megirigyelné. Mondom, anyád. Ez mekkora oltás, hogy tényleg létezik egy  Tony Soprano  Szicíliában, és ő is  ezzel fedezi  illegális cselekedeteit. Majd kb 10 másodperc múlva leesett, lol. 

Sok esetben legendát oszlat. Dickie cáfolja a Parasztbecsület romantikáját, hogy a maffia a szicíliai néplélek, olyan emberek, akik nem hagyják magukat megalázni, saját kezükbe veszik az életüket.



Tudományosan az sem igazolható, amit oly szívesen hangoztat mindenki, mégpedig a maffia segítségével foglalták el az amerikaiak Szicíliát a II. világháborúban. A legenda szerint a börtönben ülő Lucky Luciano megegyezett az USA kormányával, hogy a szigeten levő kapcsolatait felhasználva a jenkik szinte veszteség nélkül szállhatnak partra. Aki olvasta Puzo A szicíliai című regényét, ismerős lehet a dolog. Érdekes, hogy a valóságban tényleg létezett egy Don Caló nevű tiszteletre méltó férfi, aki segített az amerikai csapatoknak, majd restaurálta a maffia hatalmát magas egyházi tisztséget viselő testvérei segítségével. De ettől függetlenül nem bizonyított (és persze akik hisznek az összeesküvésekben, a kormányzatok titkos, piszkos játszmáiban, nem győzik meg), hogy a maffia ily módon résztvett volna a hadműveletben, hiába is szolgálta érdekeit.

Apropó, emlékszünk, hogy hívták ezt az embert a regényben? Don Croce Malo. És valakinek rémlik a testvére? Arról már nem is beszélve, hogy meg voltam győzödve, Salvatore Guiliano történe fikció, holott a valóságban szinte minden úgy történt, ahogy Puzo írta. Csak kevésbé romantikusan

Központi szerepük van a maffia ellen harcoló személyeknek a 19. századtól kezdődően napjainkig. Itt nem csak a két leghíresebbre gondolok, Cesare Morira és Giovanni Falconera, hanem azokra a kisemberekre, földbirtokosokra, ügyészekre, szakszervezeti aktivistákra, rendőrbírókra, akik felvették a harcot a maffia ellen, de az esetek többségében mindig kudarcal jártak. Az ő életük, harcuk, eredményeik mind megismerhetőek.

A legendák eloszlatásában nagy segítséggel vannak a pentitok vallomásai, akik a maffiából kilépett,  a hatóságokkal együttműködő szenélyeket jelentenek. Az egyik leghíresebb közülök, a "két világ ura", Tomasso Buscetta, aki a hírhedt "csúcsper" koronatanuja volt. Ő szolgáltatta azokat a felbecsülhetetlen információkat, ami segített megérteni a maffia működését, szervezetét, és a hatóságok előtt is nyilvánvalóvá vált, a maffia egy valódi, létező szervezet, ami mintegy árnyékállamként működik. Hogy mi vezetett Buscetta "megtéréséhez"? Egy maffiaháború, amelyben a corleonei Toto Riína mindenkivel le akart számolni, aki a hatalmát szerinte veszélyeztette. A maffiózók rokonai ugyanúgy célpontok lettek, így történt, hogy Buscetta közel 30 családtagját végezték ki.

Az amerikában létrejött, szicíliai érdekeltségű maffia létrejöttével szintén foglalkozik a könyv, igaz, Joe Bonnanoval bezárólag.

Rengeteg mindent lehetne elmondani még a könyvről, de tényleg csak azt tudom ajánlani, olvassa el mindenki, aki érdeklődik a téma iránt. A legnagyobb érdeme, hogy a Cosa Nostrát a maga teljes valójában mutatja be. Óvassatok

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.