2008.09.01. 11:48
Antiparádé '08 2.0
Megtörtént pénteken az Entájpöréd '08!
Délután 4 fele futottam össze Gergő komámmal az Ecserin, majd lólépésben eltömegközlekedtük hozzájuk, hogy autót kerítsünk ülepünk alá. Gergő megtette a szükséges előkészületeket, addig édesapja meginvitált egy hideg Urquell-ra.
Amint felkészültünk testileg-lelkileg, Gergő bepattant a volán mögé, jómagam az anyósülésre öveztem magam. Beraktuk a Cavalera Conspiracy - Inflikted és a Soulfly - Conquer c. lemezeit a lejátszóba és nekivágtunk a dugóktól mezsegő városnak.
Útközben felvettük Gergő egyik barátnőjét (továbbiakban: Móni), miközben a tűkön ülő (pontosabban parkolóban vodkázó) komákkal vad SMSpárbajt vívtam.
7körül be is jutottunk, a kissé ittas srácok fél 9körül érkeztek. Addig söröcske, vodkácska, meg észosztás. A Vörös és a Kék yuk egybe volt nyitva, 2 színpadon húzták a talp alá valót a daliás legények.
Fél8kor kezdett a Room of the Mad Robots. Zeneileg érdekeset nyújtottak szó szerint. Bár itt az érdekes, erősen idézőjelben értendő, és inkább közelebb áll a szarhoz. 1-2 nótájuk egész hallgatható volt, a több nagyon nem! Mitöbb, az egyik trekk alatt az éneket azokhoz a hangokhoz tudnám hasonlítani, amit egy férfi kiadhat segg-gyantázás közben, vagy ha épp harapófogóval cirógatják a golyóit.
Ezt nagyon nem volt kedvünk hallgatni, ezért a MOR beszámolókból már jól ismert Szakállal és Gyapjúval valamint Bokitivel elvágtattunk csocsózni. Szakáll már nem igazán látott, sőt még csajozni is próbált, nem kell mondanom inkább kevesebb sikerrel.
Eztán folytattuk békés sörözésünk fotelokban, kanapékon terpeszkedve.
Perceken belül következett a Vörös Hell színpadán a The Morning Star fellépése. Ők igen kellemes (szubjektív persze.) doom-death rokkantrollt nyomtak. Negyed óra hallgatás után bátran bevágtattam Szakáll-Gyapjúval az első soroba léggitároztunk és fejráztunk ezerral. Mivel bártraké a szerencse, kaptunk is ingyé promóCD-t. Még várják, hogy valaki kiadja őket, így főleg értékeltük, hogy saját kézzel gyártott lemezeket kaptunk kezeink közé, fénymásolt borítóval. Otthon meghallgatva ráadásul kiderült nem egy szar demóról van szó, hanem egy teljesen korrekt stúdiólemezről!
Megtapsoltuk őket, majd visszatérve, az épp elalvás határán lévő Gergőt buzdítottuk, élesztgettük, majd elment kávéért. Casketgardenre várva átmentünk a Kék Hell színpada elé sörrel, ahol még elkaptuk a talán az Inseason végét. Hangolás-szerelés és jött a Casket.
Ahogy Bokiti fogalmazott, igazi göteborgi death metalt játszottak, roptuk is rendesen.
Éjfél körül hagyódott abba a zúzda.
Eztán már csak a Stereochrist volt hátra, akik egy zseniális stoner-southern produkcióval kápráztatták el a nagyérdeműt. 3x lettek visszatapsolva. Közben a dobos és a basszer azzal cukkolta az énekest, hogy számok között a Petróleumlámpát kezdték játszani. Szegény fazonnak nagyon tele lett a töke, már a végén kinyögta, hogy "Úristen, hagyjátok már abba. Petróleumlámpa. A magyar rockzene mélypontja!" Búcsúzóul nagy örömömre elnyomták a Lifer című szám felét a Down-tól aztán ezzel be is zárták a bulit. Szakáll a koncert közepén felszívódott, Gergő is távozott Stereo előtt, így Bokitivel meg Gyapjúval baktattam hazafelé a hűvös szélben.
Biztos a második nap is királyos volt, de ez lazán megérte az 1200 pénzt sztem. Reflektálva Peat Bónusz 2008 írására, itt nem voltak zsebesek, nem voltak oda nem illő szereplők, és még zsúfoltság sem. No de ízlések és pofonok.
Tömören ennyi volt.
Jah! Dec. 9 Pecsa: Moonspell, Gorgoroth, Cradle of Filth. Sztem megyek. Jókis művéres, levágott állatfejes, keresztrefeszítős buli lesz! Sátánfattyak előnyben!:P
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Flat · http://flat.freeblog.hu 2008.09.01. 15:58:32
A Moonspell meg a CoF megfér egy színpadon a Gorgoroth-tal? Most úgy érzem öreg vagyok. Amikor utoljára képben voltam ezen kitűnő művészemberek munkáival még nyilvános akasztás lett volna a vége, ha ezt a három bagázst összeeresztik.