A köztársasági elnök közelgő megválasztásával kapcsolatosan jutott eszembe egy alkotmánymódosítási javaslat, amit ingyér’ bocsájtok a blog tisztelt politológus(hallgató)i képesítéssel rendelkező olvasói szíves rendelkezésére. A később esetleg befolyó összegekből természetesen bulit fogunk rendezni, ahová mindenkit meghívunk, aki dokumentálhatóan (és érdemi eredményeket hozó módon) támogatja az elképzelést.


Adott ugye a Magyar Köztársaság (jelenleg még) hatályos Alkotmányának vonatkozó, 29/B. szakasza, melynek szövege (a guglizás fáradalmait kiküszöbölendő) itt alul olvasható:

29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

Magyarán (és leegyszerűsítve): az első két körben 2/3 kell, s ha ez nem jön össze, akkor elég 50% + 1 szavazat.

Ebből értelemszerűen az következik, hogy a legrosszabb esetben a harmadik fordulóban az aktuális kormánytöbbség keresztülveri a saját jelöltjét, oszt’ szevasz. Persze ha nagyon hülyék a kormánypártok (teszem azt nem tudnak megegyezni), akkor szopni fognak, amit természetesen megérdemelnek - lásd 5 évvel ezelőtt.

Szóval semmi igazi izgalom; az öt évvel ezelőtti cirkusz inkább szánalmas volt, de ez a poszt most nem erről szól.

A jelenlegi – alkotmányos – szabályok szerintem nem teszik lehetővé (sőt: kifejezetten megakadályozzák!), hogy az elnök valóban megfeleljen az Alkotmány 29. §. betűjének és szellemének:

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Mi tehát a teendő?

Nos, itt a megoldás.

Röviden és általánosan:

A mindenkori kormányoldal, illetve a mindenkori ellenzék (a törvényhozásban aktuálisan elfoglalt helyek számától teljesen függetlenül) egységesen 50%-os szavazati aránnyal rendelkezzen a köztársasági elnök megválasztásánál. Az új küszöbök pedig legyenek a következők: az első két fordulóban maradjon a 2/3, a harmadikban az eddigi 50% + 1 főt emeljük meg mondjuk 52%-ra. Ha a harmadikban sincs eredmény, az éppen hivatalban levő elnök marad még egy évet (ha akar; ha nem, majd a házelnök átveszi helyettesként a Sándor-palotát egy évre). Egy év után a procedúra megismétlődik.

Lehet, hogy kristálytisztán nem érthető, amit írtam, ezért a mostani parlamenti viszonyokra lebontva próbálom megmagyarázni.

A Köztársaság Országgyűlésében jelenleg 386 képviselő ügyködik. Pártállás szerint a számok a következők:

FIDESZ-KDNP: 262 fő (67,88%)
MSZP: 59 fő (15,28%)
Jobbik: 47 fő (12,18%)
LMP: 16 fő (4,15%)
FIDESZ-KDNP-MVMP: 1 fő (0,26%)
Független: 1 fő (0,26%)

Azaz:

Kormányoldal: 263 fő (68,14%)
Ellenzék: 122 fő (31,61%)

A függetlennel kicsit később foglalkozunk.

Az egy képviselő szavazatának súlyát a következőképpen számítjuk ki: a kormányoldal létszámát elosztjuk az ellenzéki létszámmal, három tizedes pontossággal. Kijön, hogy 2,155.

Lefordítva ez annyit tesz, hogy ha azt akarjuk, hogy a két oldal szavazatai egyforma súllyal essenek a szavazásnál, akkor egy ellenzéki szavazat 2,155-ször erősebb kell legyen egy kormányoldalinál.

Az egy független szavazat súlyát úgy kapjuk meg, hogy számtani középarányost számolunk egy ellenzéki és egy kormányoldali szavazatból: (2,155 + 1,000)/2 = 1,577.

Összefoglalva:

Egy kormányoldali szavazat súlya 1,000
Egy ellenzéki szavazat súlya 2,155
Egy független képviselői szavazat súlya 1,577

Ismételten hangsúlyozom, hogy a számok a jelenlegi parlamenti erőviszonyokra vonatkoznak; ezt az egyszerű számítást minden elnökválasztás előtt meg kell csinálni.

Az Országgyűlés teljes létszámának szavazati súlya:

263 x 1,000 = 263,000 (kormányoldal)
122 x 2,155 = 262,91 (ellenzék)
1 x 1,577 = 1,577 (független)

Összesen tehát 527,487 szavazattal bír a Tisztelt Ház.

Folytassuk a gondolatmenetet. Ennek elősegítésére igyatok egy korty töményet; bor vagy sör NEM játszik!

Ebben a konstrukcióban a köztársasági elnök első vagy második fordulós megválasztásához (a kétharmadhoz) 351,658 szavazat kell, a harmadik fordulóhoz (vagyis az 52%-hoz) pedig elég lenne 274,293.

Vagyis (ha nagyvonalúan megfeledkezünk az egy szem függetlenről), és ha feltételezzük, hogy teszem azt a kormányoldal egységesen szavaz, akkor az első két fordulóban át kellene csábítaniuk 42 ellenzékit (351,658 – 263 = 88,658, majd 88,658/2,155 = 41,140).

Ha ez nem jön össze, a harmadik fordulóban elég lenne hat ellenzékit rábeszélni (274,293 – 263 = 11,293, majd 11,293/2,155 = 5,240).

A másik forgatókönyv: ha az ellenzék egységesen szavaz (és ha van egy és csakis egy jelöltje), az első két fordulóban 89 kormánypártit kéne maguk mellé állítsanak (351,658 – 262,91 = 88,748, majd 88,748/1,000 = 88,748).

A harmadik fordulóban elég lenne 12 kormánypárti átszavazása (274,293 – 262,91 = 11,383, majd 11,383/1,000 = 11,383).

Látható, hogy mennyivel izgalmasabb lenne a verseny, és még egy jelenlegi erősségű, 2/3-os kormánytöbbség sem lehetne biztos abban, hogy csont nélkül megválasztja a maga emberét. És a nemzetnek joga van a szórakozáshoz!

Ily módon a Köztársaság első embere valóban megtestesíthetné, kifejezhetné a nemzet egységét – mindenesetre jobban, mint a mai szisztéma.

Aki kedvet érez hozzá, a fenti számítás módszer szerint (amit szerényen csak csurtus-képletnek nevezünk, és sokkal egyszerűbb, mint az a buzi Hagenbach-Bischoff rendszer, a D'Hondt-módszerről nem is beszélve) a kommentekben lemodellezheti a most áprilisban leköszönt Országgyűlés arányainak megfelelő szavazati arányokat, vagy bármilyen más esetet.

Kockás papír és ceruza, valamint a négy alapművelet ismerete szükséges a dologhoz, úgyhogy a humán értelmiségiek most kérjenek nyugodtan telefonos segítséget.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paranoid T.R. marcipan 2010.06.18. 09:51:03

lássuk be, nem szép dolog ezt nekünk megírni, aztán egyszerűen lebőcsészezni a társaságot.
egyébként mérhetetlen naivitást olvasok ki a posztból. ehhez kellene néhány olyan ember a t. házba, aki materiális világon túli, amolyan erkölcsi felelősséget is érez az ország iránt. én persze jó ötletnek tartom, de senki sem nem kérdez meg :)

Válasz erre 

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.06.18. 14:45:30

@paranoid T.R. marcipan:

A naivitás magyarázata a hajlott korom; mi ilyenkor már majdnem azt is el szoktuk hinni, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

Válasz erre 

paranoid T.R. marcipan 2010.06.18. 18:21:54

@csurtus: én támogatom az elgondolást. de pont az a baj, amit írsz: "választott képviselői útján". a nép pedig országgyűlést választ. pont. az ogy választja a kormányt. a kérdésnek van jogi és politológiai aspektusa, ami nem vág egybe. ezért is utáltak bennünket annyira az alkjog tanszéken. de ha a közvetlen demokrácia intézményeihez fordulsz, számíthatsz rám a szervezésben:)

az elgondolásod egy vérbeli politológus ötlete, ezennel tiszteletbeli szaktárssá fogadlak:) ezzel épp annyit tudsz csinálni, mint mi a diplománkkal. én pl azon gondolkodtam amikor megkaptam, h kinek sikerült lefordítania angolra a diplomám. ti ez master degree of political science, és nem igazán political scientist.

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.06.18. 23:57:58

@paranoid T.R. marcipan:

Ez most komoly?! Political scientist-nek fordították?!

MOST fogok beszarni...

Válasz erre 

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.06.19. 09:58:14

@paranoid T.R. marcipan: Akkor én nyertem.
Nekem azt írták be, "politology". Ilyen a világon nincs. És nem valami istenhátamögötti főiskolán szereztem, hanem az ELTÉ-n.

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.06.19. 11:20:39

@tothh:

Mondjuk olyan, hogy *politology* van, de nem szakmát jelent, hanem tudományágat :-)

Kábé olyan ez, mintha egy történésznek azt írnák be a diplomájába, hogy *történelem*, vagy egy hegedűművésznek, hogy *zene* :-D

Válasz erre 

paranoid T.R. marcipan 2010.06.19. 13:12:43

@tothh: akkó a btkn/tátkn sincs angolul tudó:)
de mondjuk a tudományág megnevezése talán egy kicsit kevésbé gáz.
@tiboru: khm, erre megfelelő körülmények között majd mondok vmit :)

Válasz erre 

drkovax 2010.06.19. 14:04:29

A választás bármilyen módja sem nem garantálja, sem nem akadályozza, hogy a megválasztott személy megfeleljen az ominózus paragrafusnak: ez a feladata.

(Megj: miért kéne a szabályokat az MSZP/SZDSZ (vagy bárki más) mindenkori választási eredményéhez igazítani, hogy támogatottságtól függetlenül vétójoguk legyen a végső döntéseknél ?)

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.06.19. 15:16:30

@drkovax:

A fentiekben vázolt forgatókönyv nem vétójog, hiszen bizonyos arányok megléte esetén a kisebbség véleménye nem releváns.

Csak azt garantálja, hogy a MINDENKORI ellenzék adott hányadának rábólintása nélkül nem lehet KE-t választani.

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.06.19. 16:55:36

Hogy magának mire nincs ideje! :) A magyar választási rendszer tényleg gyönyörű, ezen már csak bonyolítani érdemes :) Hajrá!

Válasz erre 

p.soelmo 2010.06.20. 11:28:20

Elképesztő, egyesek mekkora energiákat szabadítanak fel magukban a hülyeségük feltúrbózására!
Talán ha szoclib 2/3 lenne elenyészne ez a sok tenniakarás... akkor elég lenne simán, 2/3-al választani?
Amióta nyert a fidesz egyfolytában a 2/3 a téma, hogy a kétharmad kétharmad-e, hogy nem jelent-e túlhatalmat...stb. Mégiscsak egyszerűbb volt a kádári dikttúra!

Válasz erre 

paranoid T.R. marcipan 2010.06.20. 16:22:11

@p.soelmo: diktatúra, próbáld meg így. és bár tudom, h troll vagy, és nem kéne: de ennyi aggyal hogy tudod összerendezni hogy egyszerre vegyél levegőt és mozgasd a fejed?

Válasz erre 

hazitroll 2010.06.21. 14:04:49

@paranoid T.R. marcipan: BME infón sincs angolul tudó, legalábbis az én diplomám - meg még pár ezer emberé - elég balfaszul lett fordítva... Troll meg én vagyok :)@drkovax: Épp az a lényeg, hogy minden válsaztás előtt az aktuális arányokkal lehetne súlyozni a szavazatokat... Olvasni tudom, hogy megtanítanak mindenkit, de szövegértelmezésre már nehezebb...

Válasz erre 

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.06.22. 23:49:16

@tiboru: erről a hegedűművészről eszembe jutott valami, amivel a LEMIL blogon korábban már foglalkoztunk:
lemil.blog.hu/2007/12/18/breaking_news_1_0_hegeduverseny

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: