Egy meglehetősen ígéretes bandát találtam a napokban, amit mindenképpen meg kell osztanom a latin hip-hop-ot kedvelő közönséggel. PSYCHO REALM FEAT LOS RAZOS nevű formáció La Loquera című muzsikája. Vato Loco;)

Kérem szépen, mostanság annyit tanulok, hogy abszolút az ivás és a blogolás rovására megy. Erről pedig megmondhatja mindenki, hogy nem vezet semmi jóra. Szóval instálom', de ismét egy videóval kell kiszúrjam a kedves Olvasók szemét. De ígérem, megéri végignézni. Így érthetővé válik, miért szűnt meg a TotalCar. A konkurencia... Nem spoilerezek, de olyan csattanó lesz a végén, hogy beszarás...

Létezik egy zseniális, kreativ ember, aki az Ennio Marchetto nevet kapta volt'. Az ő produlciója nem más, minthogy különböző előadókat parodizál papírjelmezekben. Hogy hogyan? Hát így:
Kanfasztikus.

Eddig is sok beteg videót publikáltunk, elég csak a videó címkét átfutni, de most valami igazán nagy ínyencség következik. Emlékszik még valaki a Parabola című műsorra? Most felelevenítheti mindenki. Büntető jelenetek, ahogy a politikai kabarét elképzelték, akkor.

A tegnapi öt rész után most következzen a folytatás, a maradék öt rész.

Hogy legyen egy kis komolyság is a mai napra, ezért következzen az impeachment eljárásról szóló írásom harmadik része, amely az elnök és a kongresszus viszonyát tárgyalja. Az első és második részt itt találjátok.

Mint már kifejtettem, a törvényhozó hatalmat kétkamarás Parlamenti modellben hozták létre. Az alkotmányozók féltek egy olyan hatalmi ág kialakításától, amely túlzott centralizációt eredményezne, de attól is tartottak, hogy egy gyenge törvényhozói modellt alkalmazzanak, ami megismételné a Konföderációs cikkelyek szerint működő kormányzat gyengeségeit. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alkották meg azt a Kongresszust, amelynek Képviselőházába a tagállamok népességük aránya alapján delegálnak küldötteket, Szenátusába pedig egyenlően, két képviselőt választanak.

           

Achmed a halott terrorista érthető módon hatalmas népszerűségnek örvend. Ákoosnak köszönhetően rátaláltunk a teljes, 80 perces showra, amit most két részre bontva közzéteszünk. Ma az első öt rész, holnap a következő. Jó szórakzást.

Ki volt a világ első Emosa? Akinek a depijét egész Európa bánta. Aki bánatában sokszor megöngyilkolt. Másokat.                                                      

Tegnap volt az első része az impeachment eljárásról szóló évfolyamdolgozatomnak, ami  bevezetésként szolgált, így most következzen a második, melynek témája a címben olvasható.

Az Amerikai Egyesült Államok elnökei, ahogy önmagukat nevezik, a szabad világ vezetői. A valamivel több, mint kétszáz év elteltével óriási fejlődésen ment keresztül az USA valamint elnökeinek befolyása a világpolitikában. Az ország alapításakor legfontosabb feladat a belső biztonság, stabilitás megteremtése volt. Később, a 19. század során egyre inkább bővült mind az ország népessége, mind a területe. Egyre szervezettebbek lettek a pártok, amelyek már befolyásolták az elnökjelöltek személyét. Az 1800as évek közepétől tartanak elnökjelölő kovenciókat. A polgárháború befejeztével egyesült az Unió és déli Konföderáció, az USA egységes nemzet maradt, szilárddá vált a központi kormányzat. 1894-re a világ vezető gazdasági nagyhatalmává válik. A korai történetírók nagyon lesújtó véleménnyel voltak a kor elnökeiről. Korruptaknak, gyenge képességűeknek tartották őket. A század végére megszilárdult a „harmadik kétpártrendszer”, amely a mai napig megkülönböztető jellegzetessége az Államok politikai életének.

A metálzene nagy tisztelőjeként nem bírom megállni, hogy a következő zseniális és egyben különleges Négy évszak feldolgozást ne osszam meg a Bányapeat-blog törzsközönségével.

Alexi Laiho (a Children of Bodom frontembere), Vivaldival „karöltve” bizonyítja, hogy hát igen, ő azért vágja a mesterségét. Remélem, elfér az impeachment és az amerika politikai rendszer (ami korántsem ennyire könnyű téma, pláne, hogy valószínűleg ma csaptak meg) szomszédságában.

 

Ha mégsem, I don't give a fuck, if you hate me!!! :D